Voltam boldog szegénységben,
hogy milyen jó érezhettem,
kicsiny szoba meghitt öle,
ringatott a szerelembe.
Semmim se volt csak a szívem,
határtalan igaz hitem,
megteltem én a szavakkal,
őszintével bársonyossal.
Ennek vége szétrombolták,
pénzzel megvett átokbombák,
jött a gazdag s ment a szegény,
vele illant el a remény.
Az idézet nem ért véget! Folytatáshoz használd a KÖVETKEZŐ OLDAL gombot!
Leave a Comment